Szalmabálaház, szalmaház, ház. Otthon.


Szalmabála ház - a legjobb otthon !



Mi az a szalmabálaház  ?
Nem tévedés, az aminek hangzik. Fagerenda tartószerkezet és szalmabálából épített fal. Mindkét oldalon agyaggal van vakolva. Egyszerű, természetes alapanyagok. A tetőfedés a ma szokásos módon készül, így a végeredményen nem látszik elsőre, hogy nem szokványos ház.  A vastag falak árulják el mégis. A belső falak téglából is készülnek. A szalmabálafal is lehet teherhordó fal, ilyenkor nincsen gerendaszerkezet.
A megépítése sokkal kevésbé függ a nagy ellátó rendszerektől, mert speciális építóanyagok helyett, a természetben is meglévő alapanyagokat használ fel.


Miért jó a szalmabálaház ?

Olcsó az alapanyag, egyszerű a szállításuk, nem környezetszennyező az előállításuk. Kiváló a hőszigetelése és a hőtartása. Olcsó a fenntartása, egyszerű a működtetése, nincsen tele gépészettel. Időtálló, tűzálló, rágcsálóálló. Hangulatos, otthonos.
A szalmabálaháznak lelke van !

Tulajdonságai

Hőszigetelés
A szalmabála hőszigetelő képessége vetekszik a legmodernebb mesterséges hőszigetelő anyagokéval. Ráadásul a szalmabálaház vastagabb szerkezetű fal, ezért jobb a végeredmény. Pl a  15cm-es betonfal "U" értéke 0,09, az 50cm-es szalmabálafalé 10,0.
A fal páraáteresztő. Nyáron a száradó párának a párolgáshője is segíti a belső hűvösséget, mert a párolgáshoz szükséges hőt részben a belső térből vonja el.
A hőtartás is kiváló, van úgy, hogy nem kell minden nap befűteni. ( megfelelő nyílászárószigetelés mellett)


Környezetvédelem
A kőzetgyapot a kő megolvasztásával készül, a műanyag hőszigetelők pedig kőolajból. Mindkettőhöz rengeteg bányászat, szállítás és környezetrombolás tartozik. A szalmabálaház alapanyagai viszont nagyrészt a környékről származik.
A "modern" ház felépítése rengeteg széndioxid kibocsátással jár, a szalmabálaház főbb építőanyagai viszont megkötötték a széndioxidot. Pontosabban abból a szenet, az oxigén része felszabadult, a légkörbe jutott.

Építési költség
Már az alapozásnál van külömbség, nem kell olyan erős teherhordó szerkezet.
A fal kialakításához szükséges faanyag (ami nem is feltétlenül fűrészáru),  az agyag és a szalmabála  akkor is  olcsóbb,  ha számlás áron számolunk.
A munkadíj alakulása is kedvezőbb, mert sokminden megoldható saját munkával, vagy kalákával.
A gépészet is sokkal egyszerűbb, mert a fűtés  egy központi
pl cserépkályha, vagy hasonló. De akár vaskályha is lehetne.
A végső árat tekintve, maximum annyi lehet, mint egy normál ház, más gyakorlati tapasztalat szerint pedig fele annyi.

Fenntartás
Nagynak mondható háznak
is ki lehet hozni a fűtését  50-100e ft közti értékből, akár a melegvízzel együtt is. Érdemes az ablakszigetelést  is jól megcsinálni.
Nincsen szivattyú, ami áramot fogyasztana, nincsenek radiátorok, csövek, amiket festeni, esetleg hegeszteni kellene.
Nem kell légkondi, vagy helyi hűtés, nem lesz nyáron hőség a lakásban. ( azért tenni is kell érte: éjszaka nyitni az ablakokat, nappal zárni, mint egyébként is)
A sérüléseket egyszerű javítani, a nedves agyaggal újra ki lehet alakítani az eredeti állapotot, vagy éppen megújítani a régit. Pl élek helyett kerekítés.
Az agyag festéséhez a természetes festékek illenek. Legegyszerűbb a mész. Olcsón, házilag is megoldható a munka.
Plusz munkát nem igényel ugyan, de fokozottan oda kell figyelni a vízre. Ne érjen a falhoz semmi, ami odavezetheti a vizet, rendben legyen a csatorna, a vezetékes víz és a lábazattot is védeni kell a hótól és a felverődő esőtől. ( pl magasított alappal)

Élettartam
Nem tudni, mennyi. Csak azt, hogy elmúltak 100 évesek az első ilyen házak. A próbabontások  során a szalma állapota kiválló. Majd 100 év múlva újra megnézzük ! :-)
Akkor van baj, ha nem száraz a ház. Ha a nedvességtartalom folyamatosan magas, akkor tudnak elindulni káros lebomlási folyamatok. Jól megépített és karbantartott háznál azonban a közelébe sem tud kerülni a kritikus értéknek.

Éghetőség
A szalma jól ég, ha lazán, szellősen van. Tábortűzhöz nem a legjobb, mert folyamatosan forgatni, mozgatni kell, ráadásul nagyon füstöl. Tömörítve és két agyagfal közé szorítva viszont még így sem tud égni, pontosabban semennyire. A benne levő levegő a szigetelésre éppen elég, az égéshez viszont kevés. A szalmabálaházak világszerte megfelelnek a hivatalos szervek által is elismert tűzbiztonsági előírásokkal. Ha a faanyag császárfából készült, akkor a magas gyulladási hőmérséklete miatt nagyobb a védettség az égés ellen.

Rovarok, rágcsálók
Nagyon jól éreznék magukat a szalmabálában, ha csak az lenne. A két oldali agyagréteg azonban teljesen lezárja a teret, így ha voltak benne az építéskor, azok elpusztulnak. Nincsen szükség vegyszerezésre. A megfelelő építési technológia mellett nem kell számolni velük.

Por
A festett agyag, semmivel sem maszatolódik, porolódik jobban, mint a festett vakolat. A régi fagerendás házaknál viszont potyoghatott por a mennyezeti deszkaburkolás közül.
Ha már szalmaház, akkor legyen gerendás, de ez ma már nem porol, ki van találva.

Földrengés
A szalmaház sokkal rugalmasabb, mint a kőház. Földrengéskor ez nagyon fontos tulajdonság.  Neki is árt a ráncigálás, de a zilált állapotból is vissza lehet hozni, tovább bírja, mint a téglaházak.

Jogszabályok
A törvények szerint, csak bevizsgált anyagokból lehet építkezni. A szalmaházaknál ez furcsa lenne, ezért a technológia kapott engedélyt. Ezt a CereDom kft érte el, ma az ő ellenőrzésük mellett lehet hivatalosan szalmaházat építeni.
Olyan tervező tervezhet, aki náluk tett vizsgát.

A szalmabálaház a földből nő ki.
Szinte szó szerint. Ha van elég terület, a szalma (esetleg széna) és a faanyag, megtermelhető, a vakolóanyagot csak ásni kell (közben elkészül a kerti tó), a festés meszelést jelent, és ez mind természetes anyag. Ami a legszerencsésebb helyen élők számára szinte ingyen elérhetők.
Az alapot és a tetőt leszámítva, majdnem kész a ház, igazán nagy költségek nélkül. A folytatásnál kimaradnak a nagy gépészeti költségek is, mert nincsen szükség kazánra, radiátorokra, klímára. Téglakályha, cserépkályha, napkollektor van helyette. Klíma nem kell.
A nyílászárók faanyaga is saját termelésű épületfa, ami az ültetéstől számítva 4-5 év múlva már ki is száradt, megmunkálható.
A saját termelésű kiváló minőségű épületfa miatt, a tetőfedés is lehet fából, a fazsindely is tartós megoldás, még a középkori lehetőségekkel is. Ma viszont mesébe illő faápoló szerek vannak, nem jelent nagy kihívást a tartós tetőanyag.


Utólagos szigetelés szalmabálával
Első ránézésre  csak a szalmabálákra és valamilyen jó kötött földre van szükség. Ez olcsóbb, mint a jelenleg szokásos technológia. De mivel  ez egy vastag fal lesz, ami vélhetően kilógna majd a tető alól, meg kell óvni a beázástól. Vagy az eredeti tető hosszabbításával, vagy egy segédtetővel. Valami alap féle is kell, hogy lentről se kapjon vizet. Akár alap se kell, a falba rögzített tartókon is állhatnak a bálák, deszkákra fektetve.
Ezek nem goromba plusz költségek, lehet, hogy fel lehet használni hozzá a ház körüli maradék anyagokból valamit. Némi barkács érzékkel, utánajárással pedig a munkadíjakat is meg lehet spórolni. A végeredmény egy sokkal jobb szigetelőképességű fal lesz, mint amilyen a szokásos módszerrel készült volna. A nedvességet a fal le tudja adni, Nem lesz jellemző bent a penész, mint a legtöbb szigetelt háznál.

Az alábbi képek a szupcsi.hu oldalról származnak:


Utólagos hőszigetelés szalmabálával.

A vakolat agyagból van. Lécezés nélkül is lehet vakolni, akkor vastagabb réteg kell.


Utólagos szigetelés szalmabálával.

A vastag falat, a szélesedő ablktok ellensúlyozza.


Utólagos szigetelés szalmával.

Spóroltak a vastagsággal, talán a tető hosszabbítását akarták elkerülni. Itt nincsen
 bála, a szalmát betömködik a fal és a léc közé.


Utólagos szigetelés szalmabálával.

Ők aztán komolyan gondolják !


Utólagos szigetelés szalmabálával.

A meleg levegő felfelé megy, a plafon a legmelegebb, ezért a födémnél a legintenzívebb hőveszteség.

<< vissza
Linkek az önellátásról >>