Napelemes önellátás, minimalizált költségekkel

Napelemek az önellátásban

Minimalizált napelem árak. Saját akció, hogy tényleg olcsóbb legyen.



Ami a napelemek drágaságát okozza
A háztartási villamos energia fogyasztás az évek alatt folyamatosan nő. Nem az áram áráról van most szó, hanem az elfogyasztott energiáról. Ennek oka az új gépek, olyanok, amik régebben nem voltak. Vagy voltak, de a maiak jóval többet fogyasztanak, nagyobb a teljesítményük.

A teljesítményeloszlás is szélsőséges. Az egyik problémás csoport azok a gépek, amik rövid ideig működnek csak ugyan, de nagyon intenzíven. Ezt még fokozza némelyiknél, a bekapcsolási teljesítmény lökés. Ez a koncentrált energiafelhasználás igénybe veszi a vezetékrendszert is, ezért kell a régebben épített házak vezetékeit az alumíniumnál jobban vezető réz vezetékekre cserélni. A biztosítókra, kapcsolókra, csatlakozókra, kötésekre, mindenre kihat a nagyobb teljesítmény. A napelemek szempontjából pedig arra is, hogy a hirtelen teljesítményigény kiszolgálásához túl sok akkumulátorra lenne szükség (sziget üzem esetén), de a magas fogyasztási átlagot is csak  sok napelem tábla tudja kiszolgálni.  Ha sok napelem kell,  akkor  a járulékos  költségek is szaporodnak.

A másik problémás csoportba
azok a gépek tartoznak, amiknek a teljesítménye nem kiemelkedő, de sokat vannak bekapcsolva. Ez még nem az alvó üzemmód kategória, hanem ez a hűtő, mélyhűtő, TV, számítógép, stb. Az éves energiafogyasztáshoz szépen hozzájárulnak. A napelem szempontjából megint úgy, hogy nagy rendszert kell kiépíteni. Nagy rendszer, nagy költség.

A harmadik csoport
, az a villanybojler, egymagában. Sokat megy és nagy teljesítménnyel. Hiába a kedvezőbb tarifa, a villanyszámlának a jelentős részét ez a fogyasztás teszi ki.




Hogyan lehet csökkenteni a napelemes költségeket ?
A legnagyobb teljesítményigényű  fogyasztók sorsát kell átgondolni.  Ha  csökken a fogyasztási igény, akkor vele együtt csökken az áramszámla,  vagy a napelemes beruházás költsége.
A villanybojler az elsőszámú ellenség. A napelemes beruházást nagyon megdrágítaná, ha a méretezésnél az éves energiaszükségletbe beleszámítanánk a bojler fogyasztását is. Ha a bojler vizét a napelemek termelte áram melegítené, az azért lenne luxus, mert a napelemek a napsugárzás 10-20%-t hasznosítják, egy vákumcsöves napkollektor pedig 70% feletti arányban tudja ezt. Tehát vizet melegíteni napkollektorral kell. A bojler vizét melegítő napelemek árából bőven meg lehet építeni a napkollektoros vízmelegítést, sőt még arra az átalakításra is marad a pénzből, hogy a fűtési szezonban akár a kazán melegítse a vizet, akkor se az áram. Erről bővebben itt tudsz olvasni. Használati melegvíz a kazánnal. >>  Így a bojler áramfogyasztása szinte teljesen kiesik, a napelemes beruházás máris lényegesen kevesebbe kerül.
Ha  sikerül az energianyelő fogyasztókat kiiktatni, vagy a működésüket más módon helyettesíteni, akkor annyira össze tud zsugorodni a napelemes áramtermelés költségigénye, hogy arra a kevés energiára szinte már nem is érdemes beruházni.




Fogyasztáscsökkentés ....
 ..... fagyasztás csökkentéssel. Vagyis biztosan szükség van a hűtőládára, vagy a fagyasztószekrényre ? Akik a multiáruházak vonzáskörében élnek, "kiszervezhetik" a fagyasztásukat oda. Biztosan kell otthon is a fagyasztás, amikor szinte bármikor ott a multi ? Lehet, hogy igen, nem tudom, csak gondold végig. A multiktól messzebb élőknek is érdemes átgondolni, mennyire borulna fel az élet, mélyhűtő nélkül. Hogyan aránylanak a kellemetlenségek a költségekhez képest. Egyáltalán mennyibe kerül az a cukorborsó, ami a mélyhűtőből került elő ? Persze nem csak az ár számít, de tartósítani nem csak fagyasztással lehet a húsokat és a zöldségeket, terméseket.
Az is lehet, hogy csak időszakosan kell bekapcsolni a fagyasztógépet. Hm ? Mindenesetre, ha sikerül megszervezni az életet kevesebb fagyasztással. akkor az kevesebb energiafüggés, kevesebb napelem.
A hűtőgépek egyre gazdaságosabbak, de egyre nagyobbak is. Van bűnük a számláknál.  Nem csoda, hiszen befűtjük körülötte a levegőt, hogy legyen mit lehűtenie. Biztosan vannak olyan adottságú helyek, ahol hűvösebb helyen lehet a hűtő. Vagy ahol meg lehet  építeni a télkollektort. Ez a kinti hideget viszi a hűtőbe, egy elektronika felügyeletével.
A mosó és mosogatógépek nappali tarifával melegítik a vizet. Ha a vizet nem a hideg vizes hálózatról veszik, hanem a napkollektor által termelt "ingyenes" és jobb hatásfokkal előállított meleg vizet használják, vagy ezt melegítik csak kicsit tovább, akkor a nepelemes rendszerigény megint csökken 1-2 táblával.
A légkondi sok esetben ez egy téves irány. Környezetrombolással születik, így üzemel és persze így is végzi. Szigetelni kellene, ahol ez lehetséges. Többe kerül ugyan, de hatással van a fűtésköltségre is, a hűtésen kívül. A szigetelés többletköltsége a légkondi árához képest, így nagyon gyorsan megtérül.
A leglátványosabb költségcsökkentési tétel, az a világítás. Látványos, de nem túl eredményes, mert ma már talán alig vannak izzószálas villanykörték a nagyobb teljesítményigényű helyeken. Az összes energiafogyasztásnak egyre kisebb részét adja a világítás. Ennek ellenére érdemes áttérni az energiatakarékos világításra, ami ma a LED lámpákat jelenti. A napelemes házi energiatermelés méretezésénél az itt elért energiacsökkentés is eredményezhet eggyel kevesebb napelem táblát.
Az árammal működő melegítő berendezések mindegyike problémás. Vagy az egészségre káros(?) a hatása, vagy sokat fogyaszt, vagy mindkettő. (mikrosütő, infra sütő, villanytűzhely, szárítógép ). Cserében viszont nagyfokú kényelmet adnak. Ez pedig súlyos érv a mérlegelésben. Költségcsökkentés egy életre, vagy a kényelem ? Vagy mégis megmaradhat a költségcsökkentés egy visszafogottabb kényelem mellett ? Más szokásokkal, más eszközökkel. Nehéz döntés.




Megtérülés, passzív jövedelem napelemmel
Vagyis folyamatos jövedelem, a napelemekkel. Lazán fogalmazva az áramszolgáltató köteles megvenni a háztetőn termelt többlet áramot, ebből származik a pénz. A napelemes beruházás 25+ évig is működhet, nincsen vele gond, hozza a pénzt.

A valóság azonban nem ilyen egyszerű, számolni is kell. Ha befektetői szemmel nézzük az eredményt, akkor a napelemeknek többet kell hozniuk, mint amennyit a tőke a pénzpiacon hozott volna. De sajnos, ezt nem egyszerű kiszámolni. A pénzpiac hozamtermelő képessége még ugyanazon eszközalapban is változékony, ha pedig az eszközalapot is változtatjuk, akkor végképp nehéz megmondani a múltbeli eredményekből a jövőbeni teljesítményt.
Ráadásul az adótörvények sem állandóak, de ha azok is lennének, akkor meg az adósávbeli helyünk változhat, hiszen nem minden évben ugyanannyi a jövedelem. Mindenképpen érdemes beszélni pénzügyessel is és könyvelővel is a megtérülésről.

Egyszerűbb a helyzet, ha nem a megtérülést kell számolni, hanem csak egy adatot hasonlítunk össze. A kérdés ilyenkor ez: Melyik hoz több pénzt ? Ha a beruházás összegét a pénzpiacon tartom, vagy ha ezt az összeget napelemes rendszerbe fektetem ?
Ha akkora rendszert nézünk, amekkora a saját áramfogyasztást fedezi, akkor jó eséllyel fognak a napelemek több hasznot termelni, mint a (konzervatív) pénzpiac.
Ha pénzt is kellene termelni a saját fogyasztáson felül, akkor leromlik a gazdaságosság, mert az eladásra szánt többlet áramot kevesebbért veszi át a szolgáltató, és a hasznot itt már az adótörvények is nyírbálják. A maradék ettől még bevételt jelent, tipikus passzív jövedelmet, de vajon a keletkezett bevétel nagysága elfogadható az őt létrehozó befektetéshez képest ?

Akkor gondoljuk megtérültnek a befektetést, ha hozott annyi bevételt, mint amennyibe a beruházás került. A kamattal ne számoljunk. A napelemeknél legyen ez most 10 év. Tényleg 10 év múlva vagyunk nullán ? Nem. Mert 10 év után ismét a kezünkben van a befektetett pénzünk, de a tetőn meg ott áll egy eszköz, ami egyrészt jövedelmet termel még sokáig, másrészt meg piaci értékkel rendelkezik. Ezért a megtérülést a napelem teljes élettartamára kell inkább vizsgálni. Mennyit hozott, mennyit vitt, és ezt kell hasonlítani valamilyen más pénzforgatási lehetőséghez. Az említett 10 év a lekötött pénz idejét jellemzi csak, bár ez sem igaz teljesen, hiszen ahogy telnek az évek, egyre kevesebb hiányzik már csak az eredeti összegből.




Összegzés
- Az önellátásban fontos része van a napelemes rendszernek. Akár akkumulátorral tárol, akár a hálózatba feltöltve tárol, a kiépítése előtt érdemes a legtöbbet fogyasztó berendezéseket "áramtalanítani", azaz átállítani más megoldásra, ha lehet.  Elsősorban a melegítő készülékeket, mert az árammal a legdrágább meleget csinálni. Ez kétszer térül meg. Először azzal, hogy olcsóbb megoldás látja el ugyan azt a feladatot, másodszor pedig azzal, hogy a kiesett villamos teljesítményt már nem kell megtermelnie a napelemeknek. A lecsökkentett fogyasztással már jóval kevesebb napelem is megadja a villamossági önellátást.
- A megtérülés nem az, amikor a napelemek már termeltek annyit, mint amennyi a rendszer ár volt. Az ehhez szükséges idő azt méri, hogy mikorra lehet a birtokunkban ismét a befektetési  összeg,  mikorra fordul meg teljesen a pénz. 
A megtérülés helyett inkább a megéri fogalma körül érdemes számolni.

Kétféleképpen gondolkodhatunk.
1. Vajon a befektetésben lekötött pénz a napelemek formájában többet hoz évente, mint amihez hasonlítjuk ?
2. A napelemek az élettartamuk alatt, produkált egyenlegét hasonlítjuk össze, valamilyen más lehetőséghez.

- Ha csak a saját szükséglet megtermelése a cél, akkor vélhetően gazdaságos lesz a befektetés. Ha passzív jövedelmet is kell termelniük a napelemeknek, akkor alaposabban át kell számolni a várható eredményt, és érdemes a számításba bevonni egy pénzügyesnek és egy könyvelőnek is a véleményét.


<< Vissza                 Linkek az önellátásról >>