A légkollektor fűthet, hűthet, páramentesíthet, aszalhat

Légkollektor, azaz sörkollektor másképp.

A legolcsóbb fűtésrásegítés - a légkollektor


Építsd meg magad, házi kivitelezéssel !




        Mi az a légkollektor ?

Olyan "napkályha", ami meleg levegőt fúj a lakásba. Egyik oldalán hideg levegőt szív be, ezt felmelegíti, a másik oldalán már a meleg levegő jön ki. A levegő amit felmelegít, az származhat a szabadból és a lakásból is.
A légkollektorban nincs folyadék, csak levegő.


Mire használható ?

Fűt, a Nap melegével.
A levegőt a lakásból szívja be, ezt melegíti tovább. Ez a leghatékonyabb üzemmódja.

Frissíti a belső tér levegőjét, de kevésbé melegít. A kintii hideg levegőt szívja a kollektor, ezt melegíti, ezt fújja be. Ilyenkor szűkebb lesz az az idő tartomány, amikor fűteni tud, mintha a benti levegőt melegítené. Cserében viszont frissíti a belső levegőt,  és csökkenti a páratartalmát. A szárazabb levegőben jobb a hőérzet, kevesebbet kell fűteni.

Melegítés is, és párátlanítás is.. Hőcserélő alkalmazásával ismét a benti meleget megközelítő hőmérsékletű levegőt szív a légkollektor. A hőcserélő miatt viszont ez mégsem a benti levegő, hanem a kinti friss, amit a bentről távozó levegő a hőcserélőn keresztül előmelegít. 

Klímaként is szolgálhat. Nyáron, egy másik légkollektor, ami a tetőn van, a keletkezett meleg levegőt nem fűtésre használja, hanem a felfelé törekvő meleg levegő erejét dolgoztatja, automatikus ventilátorként. A légkollektoba a felszálló meleg levegő helyére ismét levegőnek kell kerülni valahonnan. A lakásból természetesen, de a lakásba a levegőutánpótlás nem a nyílászárókon kersztül jut be, hanem a lakáshoz csatlakozó, földbe ásott csőrendszeren keresztül. A nyári hőségben a földben lehűlt friss levegő, kellemessé teszi a belső klímát. Tudj meg többet erről  ! >>

Dohos, vizes lakásoknál mindenképpen fontos lenne a lakásban a minél több friss, száraz levegő, de ezt télen költséges lenne megoldani.  De ha nem a fagyos levegőt szívja be közvetlenül a kollektor, hanem az először előmelegszik a földbe fektetett csőkígyóban, akkor máris kevesebb a veszteség a szellőztetések miatt. Ez ugyan az a csőkígyó, mint amiben nyáron lehűlt a levegő. Télen a föld melegebb, mint a felszín.  A csőkígyó tehát nyáron hűt, télen előmelegít.

Ha a hőcserélő is kiépül, meg a földbe fektetett csőkígyó is, akkor minden funkció használható és ekkor a legsokrétűbb a beruházás.
Itt egy szellemes és egyszerű megoldás a hőcserélőre, fagymentes időkre.

Gyümölcsaszalás. A légkollektor könnyű, ezért akár mozgatható. Ha az adottságok megengedik, érdemes úgy kialakítani a környezetét, hogy nyáron, kora ősszel amikor még nem kell fűteni, egy  gyümölcsaszalóhoz lehessen csatlakoztatni. A száraz, meleg, áramló levegő ideális az aszaláshoz.

Miben tér el a sörkollektorhoz képest ?

A lemezes légkollektornál a meleg levegő a feketére festett alumínium táblán keletkezik, a sörkollektornál pedig a sörösdoboz falán. Egyébként a működése ugyan az, mint a sörkollektoré. A levegő egy zárt és szigetelt térben kering.
A lemezes légkollektornak sokkal kevesebb a munkaigénye és nincsen gond a sörösdobozok gyűjtésével.
Árban nem sok eltérés lehet köztük. A képen látható 4,5 m² -es légkollektor ára 2012-ben max. 50e ft, az elektronikus vezérléssel együtt. Egyszerűsítésekkel ez fele ennyi is lehet.
Egyik sem jobb, mint a másik, az egyéni lehetőségek döntik el, melyik lesz az előnyösebb.


Alapanyagok, szerelés.

A keret alumínium "L" szálanyag, 40x30x2-es. Három L idom van egymás mellé tolva, így: LLL. Keresztpántokkal van összeerősítve. ( önfúró lemezcsavarral) LLL
Az első és második L a szigetelést tartja, ami 1m x 0,5m-es és 3 cm vastag habszivacs táblák. A második és harmadik  L között áramlik a meleg levegő. A harmadik L szárához van csavarozva a feketére festett alumínium tábla. A harmadik L is képez egy légrést, mert le van zárva csomagolófóliával, vagy üvegtáblával.

Nem cél a pontos technológiai leírás, inkább csak a gondolatébresztés. Lehet ennél drágábbat, precízebbet, olcsóbbat is készíteni, a lényeg, hogy építsd meg és ne égess feleslegesen sok pénzt a fűtés miatt.



A légkollektor (sörkollektor) szerkezete



Képek, tippek
Legkollektor - sorkollektor A nyáron még dús  takaró növények őszre már egyre kevésbé árnyékolnak.

A légkollektorra akkor van szükség, amikor a nap már alacsonyan jár. Ezért akár függőleges falra is lehetne szerelni. De ha van lehetőség, akkor jobb, a függőlegeshez képesti 20-30 fok.


A Légkollektor felső légútja




A felső térrész.

A légkollektor hátfalát is alkotó szigetelés.
A már feketére festett előlap.
A kettő közti légrés, a szélességét a második "L" idom határoz meg.
A sárga  és a fehér
hátlapot Szintén egy L idom választja el. Ez a fekete előlaphoz van rögzítve. Feladata, a légterelés, hogy a levegő útja egy (majdnem) teljes kör legyen. Fölötte a levegő jobbra megy, a forduló után alatta pedig balra.


Hideg levegő érkezési és a meleg levegő távozási helye
Az alsó térrész. Az előző kép folytatása lefelé.
A ventilátor befújja a kollektorba a lakásból szívott hideg levegőt.
A bal oldalra a már meleg levegő ér vissza, a szürke 110mm-es szennyvízcsövön megy be a lakásba.

A sörkollektor levegőbefújása autóbontóból beszerzett ventilátorral

A légkollektor be és kivezető csatlakozásai és a motor
A légkollektor hátulja.

Az  autóbontóból származó szellőztetö túl erős, korlátozni kell az áramerősségét. (12V-os feszültségnél)
Ugyanakkor az erős légáramlás javítja a hatásfokot, mert alacsonyabb hőmérsékleten tartja a kollektort, így kisebbek a hőveszteségek.
Viszont az erős légáram képes túlnyomást csinálni, aminek a hatására távolodik egymástól az elő és a hátlap, dagad a kollektor. A lemez pattog, légrések keletkeznek, keveredhet a meleg és a hideg levegő.

A hátsó cső a beszívócső.

Az elöl lévő cső az "előre menő" ág, a hőérzékelő vezetéke csatlakozik bele.


A legkollektor motorja.






A motor, a szívócső nélkül.

Szépen hozzáillik a 110 milliméteres PVC szennyvízcső.
A motor felfogatása is egyszerű, mert vannak rajta gyárilag kialakított felfogatási pontok.

A ventilátor szívhatja a levegőt:
- Közvetlenül a lakásból
- A szabadból
- Földbe ásott csőkígyón keresztúl a szabadból
- Hőcserélőn keresztül a szabadból
- Csőkígyón és hőcserélőn keresztül a szabadból

A ventilátor a levegőt fújhatja:
- A lakásba
- Gyümölcsaszalóba



Zárás, csomagolófóliával.
A zárófólia.
Ugyan az a feladata, mint a növénytermesztésben a fóliasátornak, csak ez kicsit laposabb :-)
A képen látható csipesz neve: Binder csipesz. Írodaszeres boltokban kapható.

A fólia egy csomagoló fólia, főleg raklapos árut tekernek vele körbe. Vagy pl. poggyászt, a reptéren.


A fólia hatására, a felszerelésekori időjárási viszonyok mellett 20 fokot emelkedett a befújt levegő hőmérséklete.

Üveggel biztosan tökéletesebb lenne.
A déli védett oldal, valamint a meredek állása miatt nem is lenne fontos a jégálló vastag üveg,  de a pénztárcának így is vastagabbnak kellene lennie.


Matt fekete festés sorkollektoron. (Lemezes légkollektoron)
A csomagolófólia  egy szezont bír ki.
A festés sem örökös, kifakul.
A felújítása viszont nagyon egyszerű. Használt étolaj, fáradt olaj, vagy bármi hasonló egy vékony rétegben is csodát tesz. "Festés után érdemes a felületet szárazra törölni, hogy a fólia majd ne tapadjon hozzá.
Látványos a különbség ! A szeptember végi napsütés, vákum és más burkolás nélkül is olyan forróvá teszi a fekete részeket, hogy nem állja a kéz.


Hőfokkülönbségi vezérlő

Kattints, a rövid videóhoz:
 Légkollektor vezérlő elektronika.


A videón látható 3 érték: Lakáshőmérséklet. kollektor hőmérséklet, különbségük
A hőfokkülönbség alapján működő vezérlő elektronika
akkor kapcsol, ha a légkollektorban lévő hőmérséklet pár fokkal magasabb, mint a lakásban lévő. Ennek a mértéke beállítható.
Pl ha 5 fokos külünbözetre van állítva a kapcsolási határ, a benti 15 fok esetén, a 20 fokra melegedett légkollektornál kapcsol be. De 10 fokos kollektornál is bekapcsol, ha bent 5 fok van.

Egy termosztát az előbbi példában még nem kapcsolna be, mert nem célszerű 20 fokra állítani. A 20 fokos levegővel lehet, hogy hűtene. Magasab értékre állítva pedig lesz olyan, amikor már melegíthetne, de még nem kapcsol be.
Folyamatos napsütésnél ez a probléma elhanyagolható.


A termosztátos megoldás olcsóbb. Ha ezt választod, elektronikusat javaslok, mert ennek pontos a kapcsolása. (hiszterézis tényező)


A beáramló levegő sebességét érzékelteti az alábbi két videó: http://youtu.be/GIuyZSp8kw0
http://youtu.be/GH2bDd9VSZs


Tapasztalatok:

- A kinti 17 fokos időben, október vége felé 70 fokos levegőt is tudott befújni, de 16 órakor is még 50 fokot. A hőmérsékletet a ventilátorral lehet szabályozni. Az erős áramlásnál alacsonyabb a hőmérséklet, de sok felmelegített levegő jön be. A lassú áramlásnál forrósodik ugyan a levegő, de kevés jön belőle.
A ventilátort teljesítményét is szabályozhatja egy elektronika, ezzel el lehet érni egy állandó hőmérsékletű levegő beáramlást.

- A autóbontóból beszerzett szellőztető ventilátor brutál erős, huzalos előtétellenállást kell tenni a leglassabb fokozata elé is. Ha van 12V-nál kisebb tápforrás, vagy ami szabályozható,  akkor persze nem kell előtétellenállás.

- Ha meleg a légkollektor, akkor beindul a gravitációs keringés, de "sok meleg kint marad", ha lassú az áramlás, ezért kell ventilátor.

- Nyáron takarónővényekkel, vagy egyéb takarással kell védeni a naptól, mert a képeken látható szigetelő anyag károsodni tud a túl nagy melegtől. Más, hőállóbb szigetelés esetén sem hasznos a nagy meleg, a vetemedések miatt. A klímás üzemmód persze nem is működne másképp, csak napsütésmentes állapotban.

- Az egész rendszer minden illesztése tömítőmasszával lett kezelve. Ha nem süt a nap és hideg van, mégis van egy kis huzat, hideg levegő áramlik be. Nem sikerült megfejteni, hogy miért, ezért  kell a zárókupak. De ez csak félmegoldás, automatizáltnak kell majd lennie. Talán itt jól jön majd az erős motor, ami ki tud nyitni egy önzáró szelepet, a gyenge huzat viszont nem.


Zárókupak a légkollektor szívó és befúlyó nyílására.

Sok sikert ! :-)





További hasznos információk a megépítéshez: http://ezermester.hu/cikk-4656/Frisslevegos_rendszer_talajhocserelovel



<< Vissza    Linkek az önellátásról >>