Kazán levegő előmelegítés


A kazán hatásfokának javítása,
előmelegített levegővel

Házilag is meg tudod csinálni !


Füstbe ment meleg
A szabadon lévő kürt sok meleget ad még le. Ez jó, ha fűteni kell a kazán környezetét, de nem jó ha ez a hő elveszik.
A kémény szempontjából az a legjobb, ha a kémény tetején kilépő füstgáz még olyan meleg, hogy abból nem csapódik ki a pára a kémény falára.
A kazánban kialakuló huzat szempontjából is a minél melegebb levegő a jó, pláne, ha a kémény keresztmetszete szűkös a kazán igényéhez képest. A nagyobb huzat, jobb öblítést jelent, több oxigént, jobb égést. A túl nagy huzat viszont nem jó, mert hűti az égésteret, sok meleget visz ki magával a levegő. Ráadásul hamar leég a tüzelőanyag. A "túl nagy huzat" a kazán csukott ajtaja esetén is fennállhat, ami ellen nem a vizes fával kell védekezni, hanem a jobb tömítéssel. A vizes fában lévő víz párologtatása energiaveszteség. A kémény falára lecsapódó pára pedig további problémékat szül.


Az égésről
Az égéshez megfelelő hőmérséklet, oxigén és idő kell. Ha nem robbantani akarunk a kazánban, akkor az idő tényező rendben van, az oxigént a levegőjárattal tudjuk szabályozni, az égés során hasznosítható hőt pedig egy adott anyagnál a szárazságával és a kazánba jutó levegő hőmérsékletével.
Minél melegebb levegő jut a tűztérbe, annál kevesebb energia megy el a levegő felmelegítésére, több marad a hasznos melegítésre.

Hatásfokjavítás házilag
Az első bekezdés feltételei alapján, akkor lehet az előmelegítőt megépíteni, ha nem cél a kazán körüli tér fűtése és a kémény légáteresztése megfelelő.
A levegő előmelegítéséhez azt a hőt használjuk fel, ami a kályhacsőről akart megszökni. A tűztérbe tartó levegőt a kályhacső felületén egy hőcserélőn keresztül egy kényszerpályán utaztatjuk, ahol az átveszi a kályhacső melegét. A hőcserélőben a füstcsőben kifelé áramló forró gázok, a befelé tartó hideg levegőhöz képest ellenáramban mozognak, így a melegedő levegő, mindig egyre melegebb füstgázzal találkozik.
Ha a kazánnak a levegővételi nyílása külön van a tűztér ajtajától, akkor fixen ki lehet építeni a kényszerpályát. Itt most erről lesz szó, de az alapgondolatot át lehet vinni a hagyományos kazánokra is. Igaz, nehezebb a feladat.

A hőcserélő (előmelegítő) építése

Kazán hatásfokénak javítása
Kazán huzatszabályzó
1. Három karima lesz a légterelő. Kettő a két szélén, egy pedig félbe vágva, eltolva. Az a valami szerkezet a kazán huzatszabályozásának a része volt, mostantól itt fog szolgálni.
2. A huzatszabályzó a karimákhoz van csavarozva. Elfordulás ellen nem kell rögzíteni, van (és lesz) annyi tartása, hogy megáll.


Levegő előmelegítés útja Vázszerkezet tartja a burkolatot
3. A levegő leendő útja a hőcserélőben a légterelők hatására. Persze nem így, hanem majd ha megkapta a burkolatot.
4. A piros rész a szívótorok. Ide kellene bejutnia a kályhacsőről a felmelegedett levegőnek. Drótból készült vázszerkezet tartja majd a burkolatot.



Levegőjárat drótvázból és alumíniumból

Hőcserálő a kályhacsőre építve
5. A burkolat alumínium lemezből készül.
 Barkácsboltokban, színesfémkereskedésekben, vasboltokban lehet kapni.

6. A karimákra a burkolatot  drót fogja össze. A hőcserélő lényege ezzel elkészült.

Hőcserélő építése házilag, kazánhoz
A levegő mire végigér a hőcserélőn, addigra felmelegszik és ez a forró levegő  jut be a kazánba,  amitől hatékonyabb lesz az égés.

A képen látható állapotra ez még nem igaz, mert két részen hiányzik még szigetelés. A  burkolat és a kazán közötti szakaszon,  itt azért, hogy ne veszítsen hőt a kazánból kilépő füstgáz a hőcserélőig. A másik rész természetesen a burkolat.

A szigeteléshez jó választás az alumínium fóliával kasírozott kőzetgyapot.
Ha ez is kész, akkor már csak a huzatszabályozót kell újra üzemképessé tenni. Az adottságoktól függően, csigakerekekkel lehet megvezetni a huzatszabályozó láncát.

Működési tapasztalat
A begyújtás után semmi változás sem érzékelhető, mert ennél a szerencsés kazánnál a füstjáratot is körülveszi a víztér egy rövid szakaszon, de már ez is sok hőt vesz át a füsttől.
Az események 60-70 fok után indulnak be. Az égés erőteljesebb lett, ami érzékelhető hallással is szaglással is. Sustorog, dübörög és olyan területekről is leégnek a szennyeződések, ahonnan eddig nem.
A faelgázosító kazánok gyári leírása  javasolja, hogy  a kazánvíz  minél  többször  80  fok  felett legyen,  ez  most könnyebben  teljesül.

További lehetőségek
Ha a hőcserélő túl nagyra sikerülne és emmiatt a füsthőmérséklet már nem elég a megfelelő huzathoz, akkor sem dolgoztunk feleslegesen, nem kell feltétlenül bontani. A levegő áramlását a hőmérsékletemelkedésből arányosan származó fajsúlyváltozás biztosítja, elég pazarlóan. De az áramlást, illetve a friss levegőt és a füst elvezetését ventilátorral is lehet biztosítani. Ha ez mozgatja a levegőt, akkor minden hőt vissza lehetne nyerni a füstből, ezzel még kevesebb lenne a hőveszteség. Ez a megmentett hő a levegő előmelegítésén túl a kazán visszatérő ágában a vizet is melegíthetné.
Vannak már kéményhuzat ventilátorok, a kéménybe vannak beépítve. Ezek szívóventilátorok, átmegy rajtuk a füst. Mivel így elég zordak a viszonyok, de ezt ki kell bírniuk, nem olcsóak. Egyszerűbb a levegőt befújni a kazánba. A körülményektől függően egy hajszárító is segítheti a levegőáramlást, ami azért romlott le, mert sok hőt veszít a füstjárat. Pl miattunk, mert hőcserélő épült a kályhacsőre. Ha hajszárítós nagyságrend kevés, akkor bármilyen autónak a szellőztető motorja már brutális huzatot csinál. Bontóból ez nem drága.
A ventilátor áramfogyasztásának az ára elmarad a levegőáramlás fenntartásához szükséges tüzelőanyag árától. Ha a megfelelő égéshez szükség van a ventilátorra, akkor egy azt működtető vezérlő elektronika, vagy esetleg termosztát is kell. A huzatszabályozó termosztát helyett, ez fogja szabályozni az égést.
Ha lehűl a füst, ezzel nem csak az áramlás lassul, hanem a füstnek a gőzszállítási képessége is. A kicsapódó víz nem használ a kéménynek. Vizes fás fűtés és hőcserélős fűtés - már elvileg sem illik össze.


 
<< Vissza     Linkek az önellátásról >>