Hővisszanyerős szellőztető 

Téli szellőztetés, minimális hőveszteséggel

Friss levegő, jó közérzet

Csináld meg magad !




1. Szellőztetés hővisszanyeréssel

Mi a baj az ablakos szellőztetéssel ?
- A jól szigetelt, épületekben a levegő elhasználódik, illetve a páratartalom magassá válik.
- Az ablaknyitáskor a téli időszakban a hideg levegőt, a nyári időszakban a meleg levegőt engedjük be. Sokszor zavaró az utcai zaj, a     por, a pollen, a rovarok is.
- A pontatlanul záródó ablakok résein befúj a hideg levegő.
- A nyitható szerkezetű ablakok drágák.



Mi lehet a megoldás?
A hővisszanyerős szellőztető rendszer. megépítése. Ez a megoldás  az alábbi előnyöket
biztosítja:
- Mindig egészséges, friss a levegő, por és pollenek nélkül. A friss levegő jó hatással van a közérzetünkre és az alvásra.
- A párát és az elhasznált levegőt úgy vezeti el, hogy a szellőztetés során a használt levegőben lévő hőenergia nagy részét visszanyeri.
- Mivel nem kell ablakot nyitni, a környezeti zaj, a por, kívül marad.
- A fix, nem nyitható ablakok szigeteltsége tökéletes, ára pedig kedvezőbb.

Miből áll egy ilyen rendszer?

- A légcsatorna csővezetékeiből, ami a házon belül van. Új ház építésekor rejtetten is szerelhető. Utólagos beépítés esetén talán jó kompropmisszum, ha csak a központi helyiségek légcseréjét célozzuk.
- A földbe temetett csőszakaszból (talajhőcserélő), mely télen előmelegíti, nyáron lehűti a levegőt. A szabadból szívott levegő ebbe kerül először, ezután jut a hőcserélőbe, majd a lakásba. A hőcserélőt nem szükséges kiépíteni, de ha megvan, akkor télen jobb hatásfokú a hővisszanyerés.
Lehet ez a cső, pl PVC szennyvízcső.
- A hőcserélő. A kifelé tartó használt és meleg levegő hőjét, átadja a befelé haladó friss és hideg levegőnek. Nyáron, ha hűteni akarunk, akkor a hőcserélő kifelé irányú ventilátorát ki kell kapcsolni.
A hőcserélőt csak néhány fokos fagyhatárig szabad használni, mert a kijövő pára belefagyhat. De ha ki van építve az előbb tárgyalt földbe fektetett vezeték, akkor ott felmelegszik már a levegő, mire a hőcserélőbe ér.
- Ventilátor. Autóbontóból beszerezhető.
- A szűrőbetétek akár elhagyható kellékek, a környezet és az érzékenység határozza meg, a szükségességét.
A porszívók szűrőrendszere felhasználható, vagy utánozható.
- Programozható időkapcsolós vezérlés. Beállítható, hogy mennyi időnként kapcsoljon be, és mennyi ideig működjön. Pár ezer ft, pl. a villamos szerelvény boltokban is kapható.
 
Amire figyelni kell !

A zaj
A szellőző rendszer zaja három forrásból származhat. Az ventilátorzaj,
az áramló levegő zaja, valamint a szellőztető csatorna anyagának az átvezető zaja. (Mint ahogyan a fűtéscsövek kopogtatása mindenhol hallatszik. )
Ha a ventilátor fordulata csökken, a csővezeték átmérője nő, akkor a ventilátorzaj és az áramlási zaj is csőkken. A testzaj ellen pedig rugalmas, vagy szakaszonként rugalmas anyagből készült csővezetékkel lehet védekezni.

Méretezés
A beáramló levegőnek szinte észrevétlenül kell beosonnia. És ezzel az ütemmel is ki kell cserélődnie az adott helyiség levegőjének, valamennyi időnként.
Számolhatunk kicsit ? Adatok: beáramló átmérő: 10cm = 0,1m    Helyiség: 45m³     Teljes légcsere legyen max 2 óra alatt.
A séta sebességű levegő még nem huzat, ez olyan szellő érzet. v=1m/s = 3,6km/óra

Azt számoljuk, hogy a max 2 óra alatt teljesül-e a teljes llégcsere.
A beáramló levegő térfogata másodpercenként: 
(0,1m x 0,1m x 3,14)/4 x 1m/s=0,0077 m³/s
A teljes légcseréhez szükséges idő: 45m³/0,0077m³/s=5844sec
A 2 órában 7200 msodperc van, tehát belül van a megadott határon.

Ez megenged lassabb áramlást is, csendesebb lesz a rendszer, a földben fekvő csőszakaszban pedig több ideje van a levegőnek átvennie az ottani hőmérsékletet.

Biztonsági szellőztetés
Ha már kiépült és jól működik a hőcserélős szellőztető, akkor nincsen szükség az ablakok nyithatóságára. Áramkimaradás, vagy műszaki hiba esetére célszerű mégis két kisebb ablakot meghagyni nyithatóra, amivel huzatot lehet csinálni.
Utólagos kiépítésnél a többi ablakot érdemes lezárni, a légszigetelésüket pedig megcsinálni. Utólagos ablakszigetelés >>

Kondenzvíz
A nyári meleg levegő, a földben lévő cső hűvösével találkozva lehűl és kicsapódik a páratartalma. Nem jó, ha ez benne marad csőben, mert a pangó vízben baktériumok lakhatnak. Ezért méterenként 2-3cm-es lejtést kell adni a csőnek, valamint a mélypontján egy kavicságyba ágyazott, ráccsal lezárt, vagy csak néhány furattal megnyitott részt kell kialakítani, ahol ki tud folyni a víz.

Nyílások elhelyezkedése

Ideális, ha az elszívás a párát vagy szagokat termelő helyiségekben van elhelyezve, a padlószint közelében. A befújás pedig máshol, távol, az is padlőszintnél. Ha utólagos kiépítésnél ezt már nehezen lehetne megvalósítani, akkor bármi más is lehet, az is javítja a ház egyensúlyát. A friss levegő magától is terjed, ha hagyjuk.














A hőcserélő és a talajhőcserélő

Hővisszanyerős szellőztető hőcserélőjeHövisszanyerős szellőztető működési vázlata











Egy igazi, házilag is elkészíthető remekmű, ez az innen elérhető hőcserélő. . Olcsó és könnyen beszerezhető anyagokból készül, elméleti alapokat is ad és fényképek is segítik az utángyártást.




Talaj - levegő hőcsrélőA talajhőcserélő
Ez egy csőkígyó a talajban. Ideális hossza 25m-nél  is több lehet egy családi háznál. De ha lényegesen rövidebbre van csak hely, akkor is érdemes kiépíteni, mert a hőcsere a legnagyobb ütemben az első métereken történik, ahol még a legnagyobb a hőmérsékleteltérés a talaj és a beszívott levegő között.
A cső hosszán az áramlási sebesség csökkentésével is lehet spórolni.
Tovább csökkentheti a talajhőcserélő hosszát, egy olyan elektronikai vezérlés, ami annyi ideig enged levegőt a talajcsőbe, hogy abban éppen átcserélődik a levegő. Ekkor vár, időt hagy a hőcserére, és ha már megtörtént, megint jöhet a levegőcsere. Tehát pl 5 perc állás után 30 mp-re bekapcsol a ventilátor. Állítható, kettős időzítőt, vagy ciklikus időzítőt kell keresni.
Az ajánlott mélység 2m. Minél tömörebb és minél nedvesebb a talaj, annál jobb a hőcsere. Az esetleges tisztíthatóság miatt ne legyen benne 45 foknál nagyobb hajlás, vagy ha mégis, akkor aknát kell kialakítani fölötte, ahonnan mindkét irány elérhető.


2. Szellőztetés és klíma - napsütéssel

A hőcserélős szellőztetés télen hasznos. De szellőztetni nyáron is kell, és jó lenne ezt hűvös levegővel. Ehhez használjuk ki a Nap melegét. A felmelegített levegő felfelé igyekszik, a helyébe pedig hűvös levegő áramlik. A nyári hűvös levegőt a földbe fektetett csőkígyó adja, ami télen viszont előmelegíti a fagyos levegőt, és ez fog menni a hőcserélőbe.



Hőkéményes szellőztetés és klíma



A Nappal keringetett elven a klimatizálás és a szellőztetés úgy működik, hogy
a sötét színű kémény a Nap hatására felmelegszik, vele együtt a belsejében lévő levegő is. A meleg levegő megindul felfelé, és ezzel az alatta levő hidegebb levegőt is húzza maga után, ez kerül a meleg helyére.




Légkollektoros szellőztető, klíma







A tetőre szerelt légkollektor nagyobb felületű, sokkal több meleg levegőt termel a Nap, és így hatékonyabb lesz a levegőáramlás.







Természetes szellőztetés, természetes klíma






A csak jelképesen ábrázolt csőkígyó a földben van, új ház építésekor az alap ásásakor érdemes a csövekre is gondolni.
A beáramló meleg levegő átveszi a talaj viszonylag állandó hömérsékletét. A bejövő nyári meleg levegőből, a hűvösebb csövekben kicsapódik a pára, amit egy kavicságy vezet el.  Mire a meleg levegő végigmegy a csöveken addigra lehűl, és kellemes hőmérsékletet ad a lakásban, ahol így folyamatosan friss a levegő. A keringés csak addig tart, amíg a Nap melege biztosítani tudja az áramlást. Ha nem süt a Nap, akkor legtöbbször nincs is szükség a hűtésre.
A működés hangtalan, automatikus és nem kerül energiába.








 << Vissza                                  Linkek az önellátásról >>