Talajművelés, talajgondozás, permakultúra. Jó föld.

Konyhakerti talajművelés - másképp.

Nem kell ásni, kapálni, permetezni, műtrágyázni

A termőföld a használat során mégsem romlik, sőt jobb lesz.


Győzött a természet
Az ember, aki a Holdon is járt már, gépekkel és vegyszerekkel "műveli" a földet, de az  mégis egyre rosszabb minőségű. Vegyszerek nélkül elég silány lenne a termés. Valószínűleg, ha választhatnál, hogy néhány cserépnyi virágföldet honnan szerezz, az erdőből, vagy a szántóföldről, akkor te is az erdőt választanád. Vagy rét, tisztás, mező, mindegyik jobb, mint a szántóföld. Még a konyhakert földjénél is.
De miért ? Pedig senki nem "műveli" ! Akkor miért jobb az erdei föld ? Pedig ásunk, kapálunk, vegyszerezünk, megszakadunk és rosszabb a művelt föld, mint az erdőben ? Valami nem stimmel.

Erdő a kiskertben
Ha az erdőben "nem kell" a  talajjal dolgozni, mégis jó a föld, akkor másoljuk le azt, ami az erdőben, réteken történik ! A konyhakerti növényeinkkel is valósítsunk meg olyasmit, mint amit az erdőben látunk.
Talán az avar lehet a titok ? Az erdőben az avar beteríti a talajt és ott korhad el helyben. Az állati ürülékekkel is kell számolni, bár ennek a sűrűsége elég gyér, az avarhoz viszonyítva. Tehát érvényesül a talajerő utánpótlása természetes anyagokkal, ami a lebomlás után a növények számára felhasználható lesz.
Ezekkel ellentétben a művelt földnél az a gyakorlat, hogy a lombokat és más értékes szerves tápanyagokat gondosan összegereblyézzük és elégetjük, kukába tesszük. Később pedig, mivel gyenge a termőtalaj minősége, műtrágyázással szeretnék feljavítani. Vagyis az értékeset, a természeteset elégetjük, vagy a kukába tesszük, hogy pénzért elvigyék, majd pénzért szerzünk be vegyszert, amitől meg csodát várunk. Ami ehelyett inkább fokozatosan megöli a talajt.
Az esztétikai élmény, hogy a kert akkor szép ha csupasz a föld, az ésszerűség
fölé kerekedik. Rendben van ez így ?

Az élő termőtalaj
A termőtalaj akkor él, ha folyamatosan nedves, de nem vizes. A szerkezete laza. Bőséges a humusztartalma. Jó a vízháztartása. Élteti a mikro és a makro élőlényeket. A hőmérséklet ingadozása szűkebb tartományban mozog, mint a levegőé.
A talaj egy élőlény így lenne jó kezelni.

A csontkeménnyé száradt talajban nincsen élet. Leállnak a mikro és a makro folyamatok, nem képződik tápanyag, nem járja át a levegő, nem porhanyítják a talajlakók.
A csupasz föld hamar kiszárad a szél és a Nap hatására. Ráadásul amikor égeti a Nap a talajt, akkor az UV sugárzás tönkreteszi a humuszt. A Nap hatására túlmelegedett, kiszáradt talajban pedig szinte megfőnek a gyökerek.


Ásó helyett  giliszták és gyökerek !
A giliszták a barátaink. Minél több van a talajban, annál jobb. Segítenek a lebontásban, trágyáznak, a járataikkal lazítják a földet, a laza föld könnyebben kap levegőt. Munkásságuk nyomán a termőtalaj humusztartalma megnő. A humuszos talajnak pedig jobb a vízháztartása, tápanyagtartalma, szerkezete.
A talaj lazításában növények is segítenek - a gyökerükkel. A sűrű gyökérzet először lazábbá teszi a földet, majd amikor már elpusztul, akkor a testével táplálja azt. Elkorhad, részben a gilisztáink segítségével.






Kapálás helyett
Azt már biztosan mindenki megtapasztalta, hogy ha valamit a fűre teszünk, akkor az előbb csak megsárgul, majd elpusztul. Sőt nem is kell rátenni, elég, ha nem kap fényt. (Pl a letett autó alatt is kipusztulnak a növények. )
A gyomokkal szemben ezt nem lehetne felhasználni ? Ha a termesztett növényeink sorközeiben nem a csupasz föld lenne, hanem valamilyen takarás, akkor a gaznak kevés esélyt hagyunk. A bőséges takaráson nehezen jut át, mert fény hiányában elpusztul. Sokkal könnyebb feladat a folyamatos takarást biztosítani, mint kapálni.

A takaró anyag összefoglaló neve mulcs, ami lehet szalma, fűkaszálék, natur papír és minden olyan, amit a koposztba is tennénk, de azért szeméttelepet nem kellene csinálni a kertből.
A takarásra néhány havonta új réteget kell tenni, és ilyenkor a legügyesebb gazoknak is elszáll az utolsó reménye is.

A mulcsozás előnyei:
A szél és a Nap nehezen tudja kiszárítani a talajt.
A mulccsal a gilisztákat etetjük. A folyamatosan nedves talajban van élet, jól érzik magukat, a felszín közelében tartózkodnak, itt javítják, lazítják a talajt.
A mulcs folyamatosan komposztálódik, folyamatos a humusz képződése. Így néhány év alatt a gyenge termőföldből is kiváló föld lesz.
A talajt nem éri a Nap sugárzása, így nem tud annyira felmelegedni, nem tesz kárt a humuszban az UV sugárzás és a gyökerek sem érzik magukat nyáron a sivatagban.
A csigák nehezebben közlekednek a mulcstakarón.

A mulcs miatt a talaj nehezebben szárad ki, kevesebbet kell öntözni. Ha csak keveset kell öntözni, akkor lassabban fogy el az esővíz, kevesebbet kell öntözni a kútból, vagy a csapról. Az utóbbiak használatával nem csak az a baj, hogy energia vagy pénz is kell hozzá, hanem hogy nem ideális a növényeknek.
Mivel a talaj laza, nem kell ásni. ( Az első években az ásóvillás lazítás azért az ajánlott ) A mulcsréteg visszafogja a gyomokat, nem kell kapálni sem. A mulcs miatt kevésbé szárad ki a föld, kevesebbet kell öntözni. A jó földben a növények ellenállóbbak, ez más tényezőkkel kiegészítve hozzájárul ahhoz, hogy nem kell vegyszerekkel permetezni.




Műtrágya helyett

Vannak olyan növények, amelyek képesek a nitrogént megkötni a gyökérzónájukban, más növényeknek felhasználható formában. Ezek a zöldtrágya növények. Ha a kaszálásuk után a területen maradhatnak, akkor az amit kivettek a földből, az visszajuthat oda, de ott marad a megkötött nitrogén is. A fotoszintézis során egyéb anyagok is beépülnek a növény testébe, ami a pusztulása után szintén bekerülhet a talajba.
Mivel a mélyebben lévő talajréteget még nem tettük teljesen tönkre, a mélyre nyúló gyökerű növények is táplálják a talajt a pusztulásuk után, ha helyben tudnak komposztálódni, mert a lenti rétegekből hoznak fel ásványokat. Pl a lucerna és rokonai.
Az összesített egyenleg jobb lesz a zöldtrágyanövény élete után, mint előtte volt. Akkor érdemes ilyen növényt ültetni, amikor az adott területre tervezett növények tenyészidőszakai között van egy üres szakasz. Pl saláta és fekete retek közt. Vagy köztes növényként, amíg nem zavarja a főnövényt.
A zöldtrágya növények gyökerei is lazítják, a pusztulásuk után pedig táplálják a talajt. A mustármag pl. nagyon bevált erre a célra.
Kiváló táplálék a talajnak, a különböző növények áztatásából nyert lé is. Pl a csaláné.
Igazán bio megoldás a kerti tó is. Az algás tavi vízzel öntözni nem csak azért jó, mert tápláljuk a termőtalajt, hanem mert a tó vízének hőmérséklete biztosan megfelelő az öntözéshez.
Azért ne feledkezzünk meg az ismert módszerről se, a szerves trágyázásról. Szerves trágyát akkor is szerezhetünk, ha nincsenek háziállatok. Ne becsüljük le magunkat ... a komposzt WC a legjobb minőségű terméket adja !
Végül pedig komposztálás, mindennel, ami csak alkalmas erre.



Öntözés
Általában a csapvizes és a kútvizes öntözés is árt a földnek, egyrészt a benne oldott anyagok miatt, másrészt, ha a víz már telített, akkor nem tudja felvenni azokat a hasznos anyagokat a földből, amire a növényeinknek szüksége lenne. A növényeink éheznek, sőt a hasznos tápanyagok helyett klórt és más káros vegyületeket kapnak.
Az esővíz még "üres", fel tudja venni a talajból a tápanyagokat.
Az ideális öntözővíz az esővíz, aminek a hőmérséklete közel van a talaj hőmérsékletéhez. Az öntözés mennyiségét tekintve inkább ritkábban sokat, mint sokszor keveset. Ázzon át a talaj.
Öntözni este a legjobb, ekkor párolog az értékes víz legkevésbé. Ha mégis nappal kell, akkor úgy, hogy ne kerüljön vízcsepp a növényre, mert nagyítólencseként viselkedik és kiégeti a növényt. Ha a talaj napközben kiszárad, akkor hiába öntöztünk esténként, nincs a talajban élet.  A halott földben pedig nem fejlődnek jól a növények.






<< Vissza             Főoldal                   Linkek az önellátásról >>