Öntözés, ahogyan a növények szeretik

Öntözés, ahogyan a növények szeretnék

És ahogy mi: öntözés úgy, hogy nem kell öntözni



Az öntözővízről

Ha bármikor dönthetnél róla, akkor mivel öntöznél ? Esővízzel, csapvízzel, vagy kútvízzel ?
Akinek van kertje,  biztosan tapasztalta már, hogy  a  kútvízzel vagy a csapvízzel öntözni, egész más, mint egy kiadós eső. De nem a mennyiség miatt. Az esővizes öntözés tud valami olyat, amit a másik kettő nem.

Az esővíz, mivel párolgással keletkezett, nem tartalmaz oldott sókat, szennyeződéseket. Vagyis ma már ez is szennyezett, de most tekintsünk el ettől, mert még mindig ez a legjobb.
A víz oldóképessége nem végtelen. Az esővíz még "üres", nincsen benne mindenféle oldott anyag. "Lágy víz". Jó talajra hullva fel tudja venni a benne levő tápanyagokat, így hasznosítani tudja ezeket a növény.
Az esővíz érték, gyűjteni kell !
A kútvízek általában "kemények" (vízkő). A hegységeknél  jó eséllyel brutálisan kemények, aminek leginkább a kálcium az oka.
A kútvízzel más baj is van - a szennyezettség. A forrása az emésztőgödrök, az emésztőgödörként használt kutak, valamint főleg a falvak kútjaira jellemző, hogy a vegyszer alapú mezőgazdasági tevékenység körbeveszi a falut. Az ilyen kútvízben már sok olyan dolog van oldott állapotban, ami árt a növénynek. Ha ez az oldat nem is telített még, de már kevésbé alkalmas arra, hogy a talajból
feloldja  a növény számára hasznos dolgokat.
A kútvíznél a baj tehát kettős. Ha ezzel öntözünk, akkor a benne oldott vegyületekkel ártunk is a növénynek,  valamint a már oldatban lévő anyagok miatt a víz kevésbé képes felvenni a talajból a hasznos dolgokat.

A csapvíz sem "üres". A "civilizáció" több tízezer féle szennyezőanyagot juttat a vizekbe. A szennyvíztisztítás során csak pár tucatnyi szennyezőanyagot vonnak ki. Ráadásul a gyógyszermaradványok és az ipari, illetve a háztartási mérgek mellé még klór is kerül. Itt is kettős a baj.
A kútvíz és a csapvíz minősége helyszínenként változó, ezért nem lehet egyértelműen előnyösebbnek mondani az egyiket, de azt igen, hogy mindegyiknél jobb az esővizes öntözés.


Az ideális öntözővíz
Van jobb, mint az esővíz ! És nem kell menni érte sehova, helyben "megterem". Igaz, ez is esővízként indul, aztán tó lesz belőle. Nem kell nagy dologra gondolni, egy hordó esővíz is majdnem tó. A lényeg, hogy algásodjon. Hagyni kell, sőt segíteni, hogy legyen benne élet, ami akár egy lebomlási folyamat is lehet. De egy hordónyi vízből már igazi tavat is lehet csinálni. Le kell ásni a földbe, annyira, hogy az alja a fagyhatár alatt legyen. A horgászboltokban lehet kapni csalihalként kis fiatal kárászokat, ezek szépen eléldegélnek a hordóban. Nem kell levegőztető, mocsaras, oxigénszegény vízhez alkalmazkodtak. Néhány vizinövény, meg néhány parti növény még széppé is teszi az öntözővíz készítő üzemünket.
A hőmérséklettől függően, pár nap, vagy pár hét alatt már elég algássá válik a víz, ami kiválóan táplálja a talajt. A hőmérséklete is ideális, hisz a talajéhoz közeli. Innen öntözünk. Egy hordónyi víz persze nem elég az egész kertre, inkább talán csak a cserepes virágok öntözésére. Az elvet viszont érdemes kiterjeszteni egy ennél nagyobb tóra, már csak azért is, mert a permakultúrás kertművelésben fontos szerepe van.
A tónak az utánpótlása természetesen az esővíz. Az kevés, amennyi beleesik, a célszerű a csatornázást is bevonni a megoldásba.




Öntözési intelmek.
Öntözéskor figyelembe kell venni a következőket:
Az öntözővíz hőmérséklete ne térjen el nagyon a talaj hőmérsékletétől. Az esti öntözésből több víz marad a talajé, mert nincsen olyan meleg, kisebb a párolgás. A reggeli öntözés előnye, hogy késlelteti a talaj túlmelegedését. Viszont nagyobb a párolgás, nem csak a talajból, hanem a leveleken keresztül is. Ha bőséges volt az öntözés, akkor a növény szempontjából ez jó, nem szomjazik.
Jobb ritkábban bőségesen öntözni, mint sűrűn keveset. A kevés víz nem tud leszivárogni a gyökérzónába, bár a gyommagvak így is elégedettek lesznek.
Bár van olyan, amikor a leveleket jó öntözni, a normál öntözésnél az öntözővíznek a gyökerekhez kell eljutnia. Ezért az a helyes öntözés, ha az öntözővíz a talajra kerül ( vagy máshova, de ezt majd később) és nem a levelekre. Ha van bőven víz, akkor persze ez nem probléma, kivéve, ha süt a Nap. Ekkor ugyanis a vízcseppek nagyítólencseként viselkednek és kiégetik egy pontban a levelet.
Az ideális az lenne, ha az öntözéssel a talajt folyamatosan nedvesen lehetne tartani. Ha föld kiszárad, akkor meghal, nincsen benne élet. Márpedig a jó terméshez jó föld kell. A kiszáradt halott földet hiába öntözzük annyi vízzel, amennyi csak pár órára biztosítja a nedvességet, ezzel még az élet nem tér vissza bele. Fokozottan probléma, ha a halott földet klórral és vegyszerekkel dúsított kemény vízzel öntözzük.





Öntözési technikák
A nagyüzemi lehetőségeket mellőzve, a konyhakertben azt feltételezzük, hogy nincsen bőségesen víz. Ez van ahol nem igaz, mert pl. a kútból a szivattyú képes a bőségre. Mivel az önfenntartásban a kis energiával, kevés munkával is fenntartható megoldásokat keressük, ez a szivattyús öntözés nem teljesen a barátunk. Az előbb tárgyalt dolgok miatt sem.
Az öntözókannával végigjárni a kertet víztakarékosabb, de akkor meg sok idő kell hozzá. Valamit gyorsít, ha a nagyobb (paprika, paradicsom) növényeink mellé a földbe telepített edénybe, csőbe öntjük a vizet. Gyorsabban lehet haladni, nem folyik szét a víz, kevesebb a párolgási veszteség. A víz rögtön a gyökérzónába jut.
Még kevesebb munka és víz kell akkor, ha az egymásba tolt PET palackokkal ügyeskedünk. Majd mutatok rá egy linket.

Nincs valami egyszerűbb ?
Van egy jó találmány erre. Nem kell öntözni. A föld nedves, van benne élet, a minősége az évek alatt javul, és nem csak öntözni nem kell, hanem ásni és kapálni sem. Egyébként vegyszerezni sem, de ezt most hagyjuk. A hosszú aszályok idején kell azért öntözni, de ritkábban, és van arra esélyünk, hogy a tartalék esővíz elég lesz a legközelebbi csapadékig.
Ezt a találmányt használni nem drága. Van akinek ingyenes, lesz akinek pár ezerbe kerül évente.
Túl szép, nem ? És éppen ez a baj vele. Túl egyszerű. A neve: mulcsozás. A talaj takarása szerves anyaggal. Ami lebomlik, és helyben komposztálódik. Mint az erdőben a falevél. A szél nem szárítja a talajt, a nap sem és nem is égeti (UV), mellesleg a gaz sem tud tőle nőni. Ennyi. Védi a talajt a kiszáradástól, a sugárzástól és a gaztól. Egyébként megtelik élettel alatta a talaj, a talajlakó mindenféle állatkák, kicsik és a nagyobbak, gondoskodnak arról, hogy a talaj szerkezete laza legyen. Ezt már nem is kell ásni, de ez az öntözés szempontjából is jó állapot, mert jó a laza talajnak a vízháztartása. Mulcsozni sokkal könnyebb, mint ásni, kapálni, öntözni, vegyszerezni.
Tehát a legjobb öntözés a mulcsozás !
Folytasd itt >>



         



     <<  vissza                                             linkek az önellátásról  >>